szemtengely

azt hinné az ember lánya, ha már nem kell tanulni akkor majd jól rá fog érni mindenre. na ez tökéletes baromság. most is majd kifolyik a szemem mert egész nap a gép előtt dolgoztam, na meg hozzásegít ehhez még a tegnap esti bulizás - amire kifejezetten volt időm, de az alvásra már nem jutott csak 5 óra - úgyhogy rövid leszek.

ja és előre bocsátom, hogy van egy becsapós kép, mármint ilyen nincs a filmben, csak azért tettem bele, hogy hátha kiveszitek belőle, hogy mi is az vagy mik is azok.

az előző feladvány úgy tűnik egy eléggé népszerű, vagyis inkább közismert darab, mert érkeztek helyes megfejtések. és ez azért is pozitívum, mert egy- főleg - magyar produkcióról beszélünk, mégpedig a Fehér tenyérről. első megnézésre nekem laposnak tűnt, de ebben biztos szerepet játszik az, hogy én annyit de annyit tanultam a családi szocializációról - még a szakdogámat is ilyesmiről írtam - és nekem úgy nem tűnt erősnek a sztori. de valójában olyan dologra mutat rá, ami "szakemberként" egyértelmű, de valójában ezt sokan nem tudják. és mire ezt én felismertem, fentebb minősíttetett a film is. hát ennyit a kevésbé izmos Hajdú testvér rendezéséről.

(én annyira ennek most egy nagy tál fűszeres nachost sajtszósszal, hogy csak na, kell nekem annyit filmeken és mozin agyalni...ejj)

és végül jöjjön a szokásos lista, vagyis az újabb ponttal gyarapodók tábora: Anita, Ádám,Enikő, Eszti, Lézer, Zoli

zsuga

na igen, mostantól ismét belevágok (ezerszeri ígéretemhez híven) a folyamatos blogolásba. muszáj, mert nekem is hiányzik (remélem nektek is) ráadásul most az államvizsga (pardon, záróvizsga, hol van már a szoci...) után viszonylag sok időm van böngészgetni, csemegézgetni, filmet nézni és csak úgy lenni.

valamiféle terápia is egyébként nekem, mert minél többször hagyja el a számat (vagy a kezemet) egy mondat, annál jobban élővé válik. ez pont olyan, hogy sokszor egészen addig nem gondolkodsz el egy dolgon, amíg beszélni nem kezdesz róla. ma is például vasalás közben filmet akartam nézni - nálam ez egy ilyen alap dolog, hogy kihasználjam az időt és dobjak be egy filmet - és a Good Will Hunting-ot néztem meg ezredjére. nagyon sokszor rájöttem már, hogy miért olyan jó ez a film, de ma valahogy még többet adott mint eddig bármikor. elkezdtem szociális szakemberként is nézni, gondolkodni rajta, de valahogy annyira behúzott, hogy addig a gondolatig jutottam, hogy Matt Damon és Ben Affleck igazán nagyszerűen ismer dolgokat és jól össze is szedi azokat. de ezzel a gondolattal aztán van mit bíbelődni. mennyi ismeretanyag, pszichológia, tájékozódás szükséges egy ilyen forgatókönyvhöz. mert lássuk be, megéri a pénzét. annyira emberközeli az egész. persze nem mondom, hogy ez csak a forgatókönyv zsenialitása. kell ehhez sok jó színész meg hát Gus Van Sant is, de annyira jól megírt mondatok vannak benne. meg a mai "kimondott" felfedezésem az volt, hogy Will valójában mindenkinek megfelel és ez egy kulcs. mert úgy felel meg, hogy közben boldog, vagy legalább is mer érezni, ki mer lépni a megszokott dél-bostoni környezetből: nem fél a csalódástól, vagy ha mégis, ennek ellenére nyit a világra. ez annyira szép.

egyébként részemről én próbálom megfogadni a leckének szánt filmeket, de úgy tűnik ti nem így vagytok ezzel. mert az előző rejtvényemet mindössze ketten fejtették meg, pedig már egyszer dicsértem orrba-szájba a kis spanyol mozit. akinek még mindig semmi, megsúgom, hogy a Gordos (Kövéren szép az élet) -ra gondoltam. és úgy tűnik Enikő vagy megfogadta a tanácsomat vagy korábbról (fel)ismerte, mint ahogy Zoli is tudta a választ, de vele együtt néztük moziban, úgyhogy részéről evidencia.

érdekes infó: ha szegfűszeget rágcsáltok, elzsibbad a nyelvetek, az ínyetek meg ha akár a szátok is, k*rva jó!!

véletlenül nem

voltatok már úgy, hogy nem tudjátok eldönteni, hogy azért sírtok, mert tökre kivagytok vagy azért mert boldogok vagytok? egyszerűen ma kinéztem az ajtón, elkezdett cseperegni az eső, a szobában szólt a zene és inkább szomorúnak éreztem magam, de ugyan ebben az állapotban egyszerűen gyönyörűnek láttam a dolgokat… azt, hogy a szomszéd néni , hogy csukja be a az ablakot és, hogy a szél fújja a mákföldet.

egyébként óriási köszönettel tartozom nektek, habár mostanában nincs időm sok feladvánnyal kényeztetni kedves nézőközönségemet, de azért örülök, ha örültök nekem. meg tudom, hogy lemaradásom van az ajándékokkal, a bejegyzésekkel, a statisztikával: szóval mindennel, amit csak bevállaltam, de megígérem, hogy jövő hét végétől ismét átadom magam a blognak.

na ja és ha én benne vagyok a tanulásban, ti is kaptok egy kis leckét: (ha még nem láttátok volna) nézzétek meg a Garden State (A régi környék) című filmet, de felhívom a figyelmeteket, hogy ne egy merész, túlgondolt Inception stílusú filmet várjatok. hanem valamit, amit én először nem vettem észre (gyanítom, hogy azért mert egyből a Fekete hattyú után láttam és kb éjfélkor kezdtem bele...) és amit keresni kell, vagyis amit nem biztos, hogy mindenki megtalál: őszinteség, szépség, feketeség, mosoly. amit pedig figyelni kell: zene, egyértelműen; illetve Andrew MRI-je. meg hát az egészet úgy ahogy van. szóval küldeném ezt a számot vivás módon mindenkinek aki szereti: http://www.youtube.com/watch?v=xgcIpKL86Jk

ami még eddig kimaradt: helyes megfejtők: Zoli, Fózsi, Judit, Anita, Lili, Ádám, Lézer, Zsuzsa és 2 pont Enikőnek, mert őt hagytam le az előző körben.

a pontok állását most nem tudom, de ezt is jövő hétvégén orvosolni fogom.

aztán végül vagyis nektek kezdésként, de itt az új feladvány. kíváncsi vagyok tudjátok-e mi ez..

ja és ha már Natalie, akkor tessék: http://www.origo.hu/filmklub/blog/osszeallitas/eletmu/20110609-ilyen-jofej-natalie-portman-fekete-hattyu-leon-a-profi.html